dr. Gabor Xantus

HúgyUTI regiszter

kihívások a megfelelő antibiotikum választás során az ambuláns húgyúti fertőzések ellátásban

Multicentrikus obszervációs tanulmány

Hegyi Krisztina⁶, Gaál Szabolcs, Fenyves Bánk¹, Kristóf Katalin¹, Garancsy Gilbert¹, Ádám Kornél¹, Szász Zsuzsanna³, Kiss Domonkos⁴, Földiák Ádám⁴, Esztergályos Szilvia⁴, Mets Andrea⁶, Bognár Zsolt⁷, Benke Kristóf⁷, Hartmann Alexandra⁷, Prokop Richárd⁷, Rimanóczy Éva⁷, Torzsa Péter⁵⁺, Kanizsai Péter²⁺, Varga Csaba¹⁺ Xantus Gábor^1,2,5

⁺ utolsó szerzők

Affiliációk:

1. Semmelweis Egyetem Sürgősségi Orvostani Klinika
2. Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Sürgősségi Orvostani Tanszék Sürgősségi Betegellátó Osztály
3. BAZ Vármegyei Egyetemi Oktatókórház
4. Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház
5. Semmelweis Egyetem Család Orvostani Klinika
6. Kis-Duna menti Praxisközösség
7. Heim Pál Országos Gyermekgyógyintézeti Központ

Absztrakt

Bevezetés: A sürgősségi osztályokon és az alapellátásban a húgyúti infekciók felismerése és kezelése a mindennapi betegellátás egyik leggyakoribb problémája. Tapasztalataink szerint a hazai antibiotikum-felírási szokások meglehetősen variábilisak, a sürgősségi és háziorvosi ellátás gerincét sajnálatos módon még mindig a széles spektrumú antibiotikumok képezik mind a felnőtt, mind a gyermek húgyuti fertőzések tekintetében. A megfelelő antibiotikum választás alapvetése, hogy pontos indikációban a lehető legszűkebb spektrumú antimikróbás szert alkalmazzuk, a lehető legrövidebb ideig. Helyes gyakorlattal nemcsak a rezisztencia, hanem a mellékhatások és szövődmények előfordulási aránya is mérsékelhető.

Célok/módszerek: Többcentrumos obszervációs tanulmányunk célja volt az ambuláns betegforgalomban leggyakoribb húgyúti kórokozók azonosítása és rezisztencia profiljuk meghatározása. Vizsgáltuk továbbá az alap és sürgősségi ellátó centrumok „sentinel” szerepét.

Eredmények: 1067 és 541 gyermek vizelettenyésztési mintát elemeztünk. A nem széles spektrumú antibiotikumok közül a Nitrofurantoin és a Fosfomycin ellen tapasztaltunk a legalacsonyabb rezisztenciát az E. coli, Enterobacter és Klebsialla törzsek okozta fertőzésekben (4,6%). Ugyanezen kórokozók esetén a ciprofloxacin, levofloxacin, amoxi-clavulánsav és amoxicillin esetén 21,1-24,9% volt a rezisztencia.

Megbeszélés/konklúzió: Modellünk segíthet az ambuláns betegforgalomra illeszkedő antibiotikus ajánlás megfogalmazásában. Tanulmányunk az is igazolta, hogy az alap- és sürgősségi ellátásban egyszerű módszerekkel is javítható a megfelelő mintavétel és antibiotikum felírás. Választ kaptunk arra is, hogy egy potenciális regionális sentinel stratégiának nincsenek anyagi és humán erőforrás gátjai a jelen finanszírozási környezetben: eredményeinkkel remélhetően hozzájárulhatunk a hazai aktuális antibiotikum-használati gyakorlat felülvizsgálatához is. Kutatásunk fokozott klinikai jelentőséggel bír, hiszen egy bizonyítékokon alapuló ajánlás jelentősen javíthatná a betegbiztonságot.

Abstract
In emergency and primary care, the recognition and treatment of urinary tract infections is one of the most common problems in the everyday adult and pediatric care. Antibiotic stewardship renders to use the narrowest possible spectrum of antimicrobials for the shortest possible duration in the correct indication. Good practice can mitigate not only growing resistance but also the risk of side effects and complications.
The aim of our multicentre observational study is to identify the most common urinary tract pathogens and their resistance profiles in outpatient care and to assess the justification for a sentinel role for primary and urgent care centres.
Our research is of increased clinical relevance because our experience shows that national antibiotic prescribing patterns are quite variable, with broad-spectrum antibiotics still forming the backbone of emergency and GP care for both adult and paediatric UTIs. We therefore believe that an evidence-based recommendation could significantly improve patient safety.
Our model may also confirm/disconfirm whether simple methods in primary and emergency care can improve appropriate sampling and antibiotic prescribing. We also seek answers to the question whether a potential regional sentinel strategy has financial and human resource constraints in the current funding environment. As we intend to cover the whole country in our planned study, we hope that our results will contribute to a review of current antibiotic use practices in the country.